Tápé, a Tisza és a gyékény kapcsolata
"A messziről jövő Maros fiú Tápé mellett találkozik a felülről ballagó Tisza anyával."
A népmesék így határozzák meg ennek a több ezer évre emlékező településnek földrajzi helyzetét.
Kevés olyan helye van az országnak, amely köré annyi legendát szövögetett volna a történelem és a népi képzelet, mit ez a falu.
Itt található a szegedi nagytájnak hagyományokban leggazdagabb néprajzi szigete.
Társadalmi, gazdasági fejlődésének lassúbb menetével váltotta meg zártságát, természetességének lehetőségét.
Tájszólását, viseletét, szellemi örökségét, szokásait állhatatos ragaszkodással őrizte.
"Gyékényből szőtt falu"-ja lett az országnak. E vízparti egyszerű növényből készültek itt a háztetők,
szakajtókosarak, szatyrok, bölcsők, vízjáró csónakok, méhkasok, fekvőhelyek, koporsók, szemfödelek,
lábbelik, haszurák, vagyis mindenféle védőtakarók.
Egykori mivoltábúl mára ez az egy látható öröksége maradt: a gyékény.
A hajdani halászattal, pákászattal és más vízmenti míveskedéssel, ahogy Móra Ferenc mondaná, már rég elment az idők hajója.
A gyékényről
A gyékény tudományos megnevezése:
- széleslevelű gyékény: "tipha latifolia"
- keskenylevelű gyékény: "tipha agustifolia"
A gyékény tóparton, vízparton általában állóvizekben terem.
Könnyű megismerni barna buzogányáról, amelyből kirepülő pihéivel települ egyik helyről a másikra.
A jó minőségű gyékény hosszú nyílú, sok levelű.
Több fajtája is van, pl.:
puha levelű: kádárgyékény
vékony szálú: mogyorógyékény
Tápén a hagyományos népi tárgyak (szatyrok, szőnyegek, stb.) vékonyszálú mogyorógyékényből készülnek.
A gyékényfeldolgozás szakaszai:
Augusztus végén, szeptember elején a gyékényt a vízben, a töve fölött levágják, majd kihúzva megszárítják, kévébe kötik és hazaszállítják.
Ezt követi a gyékény osztályozása, majd feldolgozása.
A gyékényszövés kezdetleges technikáját már a neolitikumban ismerte az ember.
A gyékény felhasználása Tápén olyan szintre fejlődött, hogy az élet minden területét beszőtték,
átfonták a gyékényszálak, a bölcsőtől a sírig elkísérve megmunkáló népét.
Tápé múltjába beleszövődött a gyékény.
Az itt élőknek kenyeret adott, a mindennapi megélhetést biztosította, s vitte hírét, becsületét a dolgos kezeknek
a világban mindenfelé a sokoldalúan használható tápai szatyor, gyékényszőnyeg.
Gyékényes Műhely - Heller Ödön Művelődési Ház
A 2000 tavaszán megalakult Gyékényes Műhely célja bebizonyítani, hogy a hagyományt megőrizve és megújítva,
napjainkban is megállja a helyét ez az egyszerű, szép, környezetbarát, sokoldalúan felhasználható természetes anyag.
Használati és dísztárgyak, népművészeti és iparművészeti termékek készülnek itt, hogy otthonainkba szépséget és melegséget varázsoljanak.
A műhely állandó kiállításának folyamatosan bővülő anyaga egyszerre reprezentálja a gyékény hagyományos felhasználását és a jövőbe mutató alkalmazhatóságát.
Az itt készült tárgyakat a gyermekjátékoktól a művészi alkotásokig egyaránt az ötletesség és az igényes megmunkálás jellemzi.
A műhely tagjai a Gyékényből Szőtt Egyesület keretében is folytatni kívánják az értékes helyi hagyomány ápolását, továbbéltetését.
Minden évben ősszel országos, illetve nemzetközi találkozóra invitálják a szőhető - fonható
szálas anyagok mestereit és az érdeklődőket, mely rendezvényhez alkalmi kiállítás is kapcsolódik a helyiek és a vendégek munkáiból.
|
 |