Tápé, a Tisza és a gyékény kapcsolata

"A messziről jövő Maros fiú Tápé mellett találkozik a felülről ballagó Tisza anyával."

A népmesék így határozzák meg ennek a több ezer évre emlékező településnek földrajzi helyzetét. Kevés olyan helye van az országnak, amely köré annyi legendát szövögetett volna a történelem és a népi képzelet, mit ez a falu.

Itt található a szegedi nagytájnak hagyományokban leggazdagabb néprajzi szigete. Társadalmi, gazdasági fejlődésének lassúbb menetével váltotta meg zártságát, természetességének lehetőségét. Tájszólását, viseletét, szellemi örökségét, szokásait állhatatos ragaszkodással őrizte.

"Gyékényből szőtt falu"-ja lett az országnak. E vízparti egyszerű növényből készültek itt a háztetők, szakajtókosarak, szatyrok, bölcsők, vízjáró csónakok, méhkasok, fekvőhelyek, koporsók, szemfödelek, lábbelik, haszurák, vagyis mindenféle védőtakarók. Egykori mivoltábúl mára ez az egy látható öröksége maradt: a gyékény. A hajdani halászattal, pákászattal és más vízmenti míveskedéssel, ahogy Móra Ferenc mondaná, már rég elment az idők hajója.


A gyékényről

A gyékény tudományos megnevezése:
  1. széleslevelű gyékény: "tipha latifolia"
  2. keskenylevelű gyékény: "tipha agustifolia"

A gyékény tóparton, vízparton általában állóvizekben terem. Könnyű megismerni barna buzogányáról, amelyből kirepülő pihéivel települ egyik helyről a másikra.

A jó minőségű gyékény hosszú nyílú, sok levelű. Több fajtája is van, pl.:

  • puha levelű: kádárgyékény
  • vékony szálú: mogyorógyékény
  • Tápén a hagyományos népi tárgyak (szatyrok, szőnyegek, stb.) vékonyszálú mogyorógyékényből készülnek.

    A gyékényfeldolgozás szakaszai:
    Augusztus végén, szeptember elején a gyékényt a vízben, a töve fölött levágják, majd kihúzva megszárítják, kévébe kötik és hazaszállítják. Ezt követi a gyékény osztályozása, majd feldolgozása.

    A gyékényszövés kezdetleges technikáját már a neolitikumban ismerte az ember. A gyékény felhasználása Tápén olyan szintre fejlődött, hogy az élet minden területét beszőtték, átfonták a gyékényszálak, a bölcsőtől a sírig elkísérve megmunkáló népét. Tápé múltjába beleszövődött a gyékény. Az itt élőknek kenyeret adott, a mindennapi megélhetést biztosította, s vitte hírét, becsületét a dolgos kezeknek a világban mindenfelé a sokoldalúan használható tápai szatyor, gyékényszőnyeg.


    Gyékényes Műhely - Heller Ödön Művelődési Ház

    A 2000 tavaszán megalakult Gyékényes Műhely célja bebizonyítani, hogy a hagyományt megőrizve és megújítva, napjainkban is megállja a helyét ez az egyszerű, szép, környezetbarát, sokoldalúan felhasználható természetes anyag. Használati és dísztárgyak, népművészeti és iparművészeti termékek készülnek itt, hogy otthonainkba szépséget és melegséget varázsoljanak.

    A műhely állandó kiállításának folyamatosan bővülő anyaga egyszerre reprezentálja a gyékény hagyományos felhasználását és a jövőbe mutató alkalmazhatóságát. Az itt készült tárgyakat a gyermekjátékoktól a művészi alkotásokig egyaránt az ötletesség és az igényes megmunkálás jellemzi.

    A műhely tagjai a Gyékényből Szőtt Egyesület keretében is folytatni kívánják az értékes helyi hagyomány ápolását, továbbéltetését. Minden évben ősszel országos, illetve nemzetközi találkozóra invitálják a szőhető - fonható szálas anyagok mestereit és az érdeklődőket, mely rendezvényhez alkalmi kiállítás is kapcsolódik a helyiek és a vendégek munkáiból.



    Heller Ödön Művelődési Ház
    Szeged-Tápé
    Budai Nagy Antal u. 20-22.
    Tel./fax: 62/548-235
    E-mail: hellero.muvhaz@int.ritek.hu